Becslések szerint 350.000 magyar él Németországban.

A középkortól kezdve jöttek fiatal emberek: diákok, vándorlegények Németországba. Különösen az első világháború után számos művész, egyetemi tanár, mérnök és időszakos mezőgazdasági- és szakmunkás működött és dolgozott itt.

De csak az 1945 után beszélhetünk egy magyar népcsoportról, amikor a második világháború következtében a bonni Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) területére több nagy hullámban érkeztek magyar állampolgárok, illetve határon túli magyarok. Nagy tömeg érte meg itt a háború végét. Ezek nagy része 1947 után kivándorolt Dél-Amerikába, Ausztráliába, Kanadába, majd az USA-ba. Németországban kb. 20.000-en telepedett le. A második nagy hullám az 56-os menekültek voltak. A bonni kormány – annak ellenére, hogy évente 300.000 keletnémet menekültet kellett befogadnia – a világháború utáni kitelepített 12 millión túl – mégis felvállalta a 200.000 magyar menekült 10 százalékát, azaz 20.000 személyt. A német gazdasági csoda következtében több ezer jugoszláviai magyar vendégmunkás talált itt megélhetést. Aztán jött az erdélyi hullám, melyben szintén sok ezer magyar hagyta el Romániát.

Az egységes Németország létrejöttekor, a volt szocialista Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) kb. 15.000 magyar vendégmunkás élt.

A fenti becslések alapján 1990-ben, az újraegyesítéskor Németországban a magyarok száma kb. 90.000 volt.

1990-től 2004-ig kb. 30.000 részben csak időlegesen itt élő szerződéses szakember érkezett Magyarországról és a határon túlról.

2004-ben Magyarország, Szlovákia, és Szlovénia, majd 2007-ben Románia az Európai Unióhoz történő csatlakozásával gyökeres változás következett be. A munkavállalók szabad áramlása az Európai Unión belül, a magyar állampolgárok, ill. határon túli magyarok nagy tömegét hozta Németországba. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) 2020-ra kb. 210.000 nyilvántartott magyar állampolgárt jelent, kiknek jelentős része 2004 után érkezett. Bár a magyar állam a kettős állampolgárság intézményét lehetővé teszi, minden bizonnyal az itt nyilvántartott magyar állampolgárok jelentős része a jelenlegi magyar állam területéről származik. Becsléseink szerint további kb. 50.000 magyar személy érkezett a határon túlról Németországba.

A fentiek - a természetes csökkenést is figyelembe véve – eredményezni a németországi magyarság becsült 350.000 fős létszámát.

Területi eloszlás

Dél-Németországban kb. 70% (Bajorország, Baden-Württemberg és Hessen). A többi "régi" tartományban kb. 20%. Az "új", volt NDK-ás tartományokban kb. 10%.

Kettős, ill. többes állampolgárság lehetősége Németországban

Németország lehetővé teszi a kettős, ill. többes állampolgárságot, ha a kérvényező személy az Európai Unió valamelyik államának, ill. államainak állampolgára; mint pl. Magyarország, Ausztria, Szlovákia és/vagy Románia.

Adott esetben ezeket az állampolgárságokat a német állampolgárság megkérvényezésénél, ill. meghosszabbításánál jelezni kell a német hatóságnak, akik ezt jegyzik és tudomásul veszik.