2024. 05. 29 - 06.02 tartotta csapattáborát a 84-es számú Lehel Vezér Cserkészcsapat,
Watzhahn erdejében. A táborban több mint százan vettünk részt. A pár éves
“Törpecserkészektől”, a “Felnőttcserkészekig”, minden korosztály jelen volt. A konyhai
szolgálatot a szülőkből összeállt őrs alkotta. Emberfeletti munkával álltak helyt. Fáradtságot

nem ismerve szorgoskodtak a konyhában, hogy mindig finom falatok kerüljenek a
csajkáinkba. Bár az időjárás nem kedvezett nekünk, mégis nagyszerű 5 napot tudhatunk
magunk mögött, és a mindennapos eső ellenére is minden tervezett programot sikerült
megvalósítani.
Első nap a táborhoz szükséges felszerelések, azaz a sátrak, ponyvák, szerszámok és a száraz
ételek a vezetők segítségével jutottak el a táborhelyre. Itt délelőtt a közösségi pavilont és a
konyhát építettük fel, majd késő délután az időközben megérkezett gyerekek
közreműködésével kerülhetett sor az őrsi sátrak felépítésére. Ekkor derült ki a gyermekek
számára az idei tábor keretmeséje is, mely a reformkor volt.
A tábor 5 napja alatt számos színes programban vehettek részt a gyerekek, sőt a felnőttek is,
akik egy előadás sorozatot hallhattak a cserkészetről. A legidősebb gyerekek, a már
felavatott cserkészek, legizgalmasabb pillanata az volt, mikor csütörtök este kiderült
számukra, hogy útra kell indulniuk. Ezzel kezdetét vette az éjszakai portyájuk, ahol az
éjszaka sötétjében kellett egy térkép segítségével eltalálni a kijelölt helyre, ahol végül egy
ponyva alatt álomra hajthatták fejüket.
Természetesen a többi cserkész sem maradt portya nélkül, hiszen pénteken a többi őrs is
elindult egy napközbeni portyára, mely végcélja a strand volt, a gyermekek nagy örömére.
Ám nem volt ez ilyen egyszerű, mert útközben különféle állomásokra kellett eltalálniuk, ahol
a vezetők további feladatokkal látták el őket.
Végül mindenkinek sikerült előbb-utóbb megérkeznie a strandra, ahol megérdemelten
töltöttünk el egy délutánt. A felfrissülés után, visszaérkezve a táborhelyre, a tábortűz körüli
tűzugrás tette még emlékezetesebbé a napot. Szombaton a kihagyhatatlan számháború és
egyéb játékok után szentmisén vettünk részt, majd elkezdődött a cserkészek avatása. Azokat
avatták hivatalosan is kiscserkésszé, cserkésszé, valamint felnőttcserkésszé, akik évközben
sikerrel letették az ehhez szükséges próbákat. Az utolsó nap a sátorbontások, elpakolások
után fáradtan, de annál több élménnyel gazdagodva indult mindenki haza.
Írta: Balogh Eszter Borbála