BUOD naptár 2025

Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard)

(1862-1947)

Fizikai Nobel-díj a katódsugarakkal kapcsolatos munkáiért (1908)

Osztrák gyökerekkel rendelkező családból származott, de ő már Magyarországon, Pozsonyban született, magyar iskolába járt, magyar nevelést kapott. Később Bécsben és Budapesten fizikát, majd Németországban (Heidelbergben és Berlinben) matematikát tanult.
Felnőttként már nem érezte magát magyarnak, németnek tartotta magát, főleg Németországban dolgozott.
Az 1920-as évektől antiszemita, szélsőjobboldali nézeteket kezdett vallani, majd Hitler támogatója lett. A II. világháború után ugyan büntetőeljárás nem indult ellene, de szakmai körökben már nem volt szívesen látott vendég. Utolsó éveiben a Berlin melletti Messelhausen élt haláláig.

Richard Adolf Zsigmondy

(1865-1929)

Kémiai Nobel-díj a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a
modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért (1925)

Bár a magyar származású tudósnak mindkét szülője magyar volt, de ő már Bécsben született és osztráknak tartotta magát. Bécsben az Orvosi és a Műszaki Főiskolán tanult, majd Németországban Münchenben hallgatott szerves kémiát és itt is szerezte doktori címét.
Németországban többször is dolgozott, Göttingenben, Berlinben, Münchenben, Jénában.
Feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani. A Nobel-díjjal járó összeget a göttingeni egyetem fejlesztésére fordította. A Holdon található Zsigmondy krátert róla nevezték el.

Bárány Róbert
(Robert Bárány)

(1876-1936)

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj a belső fül vesztibuláris apparátusának (egyensúlyszervének)
fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért (1914)

A magyar származású tudós apja volt magyar, aki még a fia születése előtt vándorolt ki Várpalotáról Bécsbe. Anyja cseh származású. Bárány Róbert már nem tanult meg magyarul.
Először Bécsben tanult az orvosi egyetemen, majd Frankfurtban, Heidelbergben, Freiburgban folytatta tanulmányait. Az I. Világháború után fogságba került és utána már nem dolgozhatott tovább. Emiatt Svédországba, Uppsalába költözött és ott is halt meg.

Daniel Charleton Gajdusek
(megosztva)

(1923-2008)

Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj a kannibalizmus okozta kuru betegség leírásáért (1976)

A magyar származású tudós apja szlovák, anyja debreceni kálvinista családból származott, de ő maga már nem beszélt magyarul és amerikainak vallotta magát. A Harwardon és más amerikai egyetemeken tanult. 1997-ben több évtizedig tartó gyermekmolesztálásért ítélték el. A börtönbüntetése után Európába költözött és ott is halt meg.

Elie Wiesel

(1928-2016)

Nobel-békedíj: az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben,
amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a
világ arculatára (1986)

Máramarosszigeten született ortodox zsidó családban, ezért anyanyelve a jiddis volt, de anyanyelvi szinten beszélz magyarul is és rajongott a magyar kultúráért. A II. Világháborúban a származása miatt a családjával együtt az auschwitzi, a monowitzi, és a németországi buchenwaldi koncentrációs táborokba zárták. A II. világháború után Párizsban telepedett le és ott alkotott íróként, tanárként, újságíróként. 1961-ben átköltözött az Amerikai Egyesült Államokba. 2009-ben látogatott el először Magyarországra. 2004-ben
Magyar Érdemrend Nagykereszt kitüntetést vehetett át, de 2012-ben nemtetszése jeléül visszaadta.

Polányi János Károly
(John Charles Polányi)
(megosztva)

(1929-)

Kémiai Nobel-díj a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért (1986)

Bár mindkét szülője magyar, ő már Berlinben született. Szülei nem tanították meg magyarul. A zsidó származású apja miatt 1933-ban Németországból Manchesterbe költöztek és itt kezdte meg a tanulmányait. Később Kanadába költözött. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

IAEA dolgozói (megosztva, köztük 15 magyar)

Nobel-békedíj: az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó
erőfeszítéseiért (2005)